Kíváncsi vagyok, te tudod-e, kedves olvasó, mit ünneplünk októberben. Mármint az aradi vértanúkon és az 56-os forradalmon kívül. Meglepődnék, ha kapásból tudnád a választ, pedig olyasvalamiről kell megemlékeznünk ebben a hónapban, ami a maga területén a szó legszorosabb értelmében világméretű forradalmat robbantott ki és alapjaiban megváltoztatta mindannyiunk életét.

Október 16-án volt 56 éve, hogy az Ericsson elindította az első mobiltelefon hálózatot. A „Mobiltelefónia A” névre hallgató rendszer Stockholmban és Göteborgban működött a 160 MHz tartományban és mindössze néhány száz orvost és ügyvédet tudott kiszolgálni. A készülékek 40 kg-ot nyomtak, ennek megfelelően elsősorban autókba építették be őket. A rendszer az 1947-ben, az AT&T és a Bell Labs mérnökei által kifejlesztett, forradalminak számító bázisállomás technológiára épült, amely azonban ekkoriban még nem tudta a zavartalan mobil kommunikációs érzést maradéktalanul nyújtani, mivel a hívások megszakadtak, amikor a felhasználók az egyik bázisállomás területéről a másikra léptek át.

Október 13-án volt 29 éve, hogy az Egyesült Államokban, Chicagóban bemutatták az első, kereskedelmi forgalomba szánt mobiltelefont, a Motorola DynaTAC 8000X-et, amelyet Rudy Krolopp mérnök és csapata alkotott meg, mindössze 6 hét alatt. Ez a telefon már a szó legszorosabb értelmében véve „igazi” mobiltelefon volt, képes volt a hívások átadására két bázisállomás között. Ezt a fontos technológiai újítást 1970-ben Amos Bell találta fel a Bell Labs-ben, gyakorlati megvalósulására pedig mindössze három évet kellett várni: Martin Cooper, a Motorola mérnöke 1973-ban végezte az első olyan hívást, amely hívásátadás közben nem szakadt meg. A DynaTAC 8000X nevéhez fűződik az első mobil „őrület” is. Több ezres várólistát produkált a telefon már az első napokban, annak ellenére, hogy az ára 4000 dollárra rúgott!

Október 15-én volt 22 éve, hogy Magyarországon is megcsörrent az első mobil. Ezen a napon indította el a kereskedelmi szolgáltatást a Matáv és a US West által közösen alapított Westel Rádiótelefon Kft 450 MHz-en működő NMT hálózata, mindössze három bázisállomással. Az első magyarországi mobiltelefon-hívás Bod Péter Ákos, akkori ipari és kereskedelmi miniszter nevéhez fűződik, aki egy már „csak” aktatáskányi méretű, három kilogramm súlyú Ericsson Hotline készülékről az Egyesült Államok alelnökét hívta fel. Kis hazánkban akkoriban mindössze 1 millió telefonvonal működött, nem volt ritka, hogy valaki 10-15 évet várt telefonra. Ebben a közegben bombaként robbant a 06-60-as mobiltelefon, amely 100-150 ezer forintos ára, 75 ezer forintos belépési díja ellenére is hasonló őrületet váltott ki idehaza, mint a DynaTAC 8000-es Amerikában.

Októberben tehát a mobil távközlést ünnepeljük, amely mindössze néhány évvel a világpremiert követően indult el Magyarországon, és néhány év alatt minden várakozást messze felülmúlva a gazdaság fejlődésének egyik motorjává vált. 1994-ben már a digitális mobilkorszak is elkezdődött nálunk, két GSM hálózat, a Westel 900 és a Pannon GSM révén, amely cégekkel a koncessziós szerződést – eshetne-e másik hónapra a dátum? – a magyar kormány 1993. október 27-én írta alá.

Jómagam 1994. szeptember 16-án csatlakoztam a Westel 900-hoz, amelynek fantasztikus csapatával 14 évig, a később T-Mobile Magyarországra átkeresztelt cég Magyar Telekommal történő összeolvadásáig dolgozhattam együtt. Felejthetetlen, nehezen megismételhető és felülmúlható, szárnyaló időszak volt ez, lendületes hálózatfejlesztéssel, új ügyfelek millióival, nagyszerű pénzügyi eredményekkel, európai és világszintű elismerésekkel. A mobilszolgáltatók (1998-ban egy negyedikkel, a Vodafone-nal kiegészülve) megmutatták, hogy Magyarországon lehet nemzetközi mércével mérve is kimagasló eredményeket elérni, kiváló hálózatot építeni, innovatív, friss marketinget csinálni, világelsőként szolgáltatásokat bevezetni, európai minőségdíjas szolgáltató céget létrehozni. Nem kellett hozzá más, csak szürkeállomány, akarat, szorgalom és csapatszellem ötvözete, amely éles versenyt, kemény, de korrekt küzdelmet eredményezett, amelyből mindannyian profitáltunk, fogyasztó, szolgáltató és tulajdonos egyaránt. Ilyesfajta sikertörténetekből, önbizalmat, optimizmust erősítő kezdeményezésekből sokkal többre lenne szükség ebben az országban. Kívánom, hogy legyen részünk újabbakban!

(Fenti írás Mozgásban az üzlet címmel szerepel a szerző nemrégiben Üdv a harmadik évezredben címmel megjelent kötetében.)

Szerző: Tűnődő  2012.10.18. 06:00 6 komment

Üdv a harmadik évezredben! (Gondolat 2012)

Könyvrendelés

E-book vásárlás

Egy menedzser tűnődései (Gondolat 2011)

Könyvrendelés

E-book vásárlás

A bejegyzés trackback címe:

https://egymenedzsertunodesei.blog.hu/api/trackback/id/tr374848866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Shawher 2012.10.22. 15:33:43

Mi a véleménye arról, hogy a magyar mobiltelefónia azóta kiesett a fejlődés élvonalából? A szolgáltatások drágák, a friss technológiák bevezetése késik, cserébe nagy erőkkel védik oligopol pozícióikat a szolgáltatók.

Tűnődő 2012.10.22. 16:25:57

@Shawher: Azt nem mondanám, hogy a magyar mobiltelefónia teljesen kiesett az élvonalból. Még tavaly is kiválóan szerepeltek a magyar hálózatok a nemzetközi összehasonlításokban. A hálózatok minősége még mindig a legjobbak közé tartozik a világban.

A friss technológiák késése, az oligopol pozíciók védése ezzel együtt valóban megfigyelhető. Ennek a jelenségnek financiális okai vannak. Lehet, hogy a szolgáltatás drágának tűnik, ezzel együtt elmondható, hogy az elmúlt 15 év során évente mintegy 10%-kal csökkentek az árak (részben nominálisan, részben reálértéken, részben pedig azzal, hogy sokkal több szolgáltatást - pl benne foglalt adatmennyiség - adnak a szolgáltatók ugyanannyi pénzért). (NB: Nem sok olyan iparágat tudunk mondani kis hazánkban, ahol ugyanez az árcsökkenési tendencia megfigyelhető volt, talán csak a kötelező biztosítás ilyen még, de az is csak az utóbbi 4-5 évben.)

Ez a jelentős árcsökkenés csökkenő bevételeket okoz az ágazatban (egyedül a mobilinternet bevételek növekednek, minden más bevétel csökken). Ez a kieső árbevétel nagyon hiányzik az ágazatból, amelyet emellett magas licenszdíjak, magas adók és különadók is sújtanak. Egyre kevesebb jut tehát fejlesztésre, és egyre nehezebben is indokolható, miért kellene fejleszteni, ha az árbevétel meg csökken. Úgy szokták ezt mondani szakmai berkekben, hogy a távközlés kommoditizálódik, olyanná válik, mint a közműszolgáltatások.

Nem véletlen, hogy a szolgáltatók egyre inkább más irányokkal, más árbevételi lehetőségekkel próbálkoznak, pl. tv-vel, IT-vel, biztosítással, mobilvásárlással, hogy megfordítsák a negatív árbevételi trendet. Ennek a jegyében tapasztaljuk azt is, hogy igyekeznek megtartani az előfizetőket, mert a megtartás olcsóbb, mint a megszerzés. Ez vezet a piaci részesedések becsontosodásához (lásd oligopol pozíciók). Közben pedig egyre nagyobb küzdelmet folytatnak a költségekkel is, általános a költséglefaragás minden téren, valamint időről időre jelentősebb elbocsájtásoknak is tanúi lehetünk.

Ez a mai távközlés tehát már nem azonos a 90-es évekbelivel. Más életszakaszába lépett, amikor már sokkal nehezebb, verejtékesebb, és kevésbé jó üzletnek számít, mint korábban. De ez valahol természetes jelenség is, minden technológiának megvannak a maga életciklusai, ami aztán meghatározza az adott iparág életciklusait is.

StanLee · https://newsroll.net 2012.10.23. 16:35:52

A hazai mobil hálózatok és a szolgáltatás szinvonala természetesen a vásárlók részéről sosem megfelelő. Vannak olyan dolgok, amikben előrébb vagyunk (pl. metróban van mobilnet és térerő Bp-en, Münchenben meg még csak telefonálni sem lehet lent a föld alatt), természetesen vannak amikben elmaradunk. Én elégedett vagyok a szolgáltatókkal.

Amit hiányolok a virtuális szolgáltatók. Míg Németországban sokan vannak, addig itthon egy-kettőn kívül nincs senki. Talán itt lesz még változás.
Az árak is mehetnének lentebb, úgy mint Németországban, majd talán, egyszer.

A Westel és az aktatáska nagyságú lehallgatható telefonok. Örülök, hogy kimaradtam abból a korszakból mint felhasználó. De biztos érdekes lehetett elindítani a szolgáltatásokat - az jobban érdekelt volna.

Tűnődő 2012.10.23. 17:04:24

@StanLee: Örülök, hogy egyetértünk abban, hogy a magyar hálózatok minősége nem rossz. Tényleg így van, csak sajnos ezt hazánkfiai közül sokan nem érzékelik, mert nem járnak külföldön és így nincs összehasonlítási alapjuk. Lám, aki jár (mint ezek szerint te is, és még sokan mások), az nyomban érzékeli, hogy még fejlettebb országok hálózatai is gyengébbek sokszor.

Ami a virtuális szolgáltatókat illeti, nem teljesen értek egyet. Ma már nálunk is van nem kevés virtuális szolgáltató. A Tesco a Vodafone-nal, a Liedl a Magyar Telekommal együttműködve indított el teljes körű virtuális szolgáltatást. Van ezenkívül virtuális mobilinternet szolgáltatása az Invitelnek a Telenorral együttműködésben, illetve a UPC-nek a Vodafone-nal együttműködésben. Kijött rajtuk kívül még virtuális mobilajánlattal a TV2 és a Red Bull (mind a kettő Telenorral együttműködésben). Szerintem ez több, mint elég, tekintve, hogy sokkal olcsóbb szolgáltatást ezek a szolgáltatók sem tudnak csinálni az általam fentebb részletezett okok miatt, így a kereslet irántuk korlátozott.

StanLee · https://newsroll.net 2012.10.27. 14:37:45

@Tűnődő: A virtuális szolgáltatók száma lehet, hogy a hazai piacnak megfelel, de ahogy írod, nem hoznak igazán árcsökkenést ezek az új szolgáltatók. A virtuálisnak pont az lenne a célja szerintem, hogy alacsonyabb árakat hozzanak be. Pl. Németországban sok szolgáltató szinte csak a neten keresztül működik, és ha fel akarom tölteni az egyenleget akkor vehetek feltöltőkártyát (pl. a DM-ben, vagy a Rewe-ben) vagy online feltöltök. Nem azért veszek virtuális szolgáltatótól prepaid kártyát, mert sok boltot akarok, ahol meghallgatnak a gondjaimmal. Hanem azért, hogy olcsón telefonálhassak. Na ez az, amit nem kap meg a felhasználó itthon.

Ps.: Ha minden igaz, hamarosan lesz egy szerb Telenor-os prepaid kártyám. Az áraik nagyon barátinak tűnnek, pl. minden hálózatba 25 Ft/perc.

Tűnődő 2012.10.27. 15:43:06

@StanLee: Az a gond, hogy nálunk még nem jutott olyan szintre a digitális írástudás, hogy egy virtuális szolgáltatást arra lehetne építeni, hogy kizárólag on-line fognak feltölteni az emberek. Te nem szeretsz bejárni az üzletbe, mindent on-line intézel. Én is ugyanígy vagyok ezzel. De nagyon sok ember nem. A legtöbben még ma is bejárnak a szolgáltatók üzleteibe, ott fizetik a számlát igen sokan, ott vesznek feltöltőjegyet, stb. Te, meg én, és a többi "on-line" figura, mi nem vagyunk reprezentatívak. Nézd meg, hogy a már itt lévő virtuálisak közül is az tud sikeres lenni, amelyik disztribúciós csatornával rendelkezik (Tesco, Liedl). Arra a fajta virtuális szolgáltatásra, amelyre te gondolsz, még várni kell.
süti beállítások módosítása