Kétezer méteres hegy építését tervezik Hollandiában
Érdekes hírre bukkantam a neten. Thijs Zonneveld egykori atléta, a De Pers című napilap munkatársa javaslatára mérnökök, építési vállalkozók és beruházók komolyan foglalkozni kezdtek azzal a gondolattal, hogy egy kétezer méter magas hegyet építsenek fel Hollandiában sport és turisztikai céllal. A hegyen sí-, és bobpályák, hegymászó-ösvények, sziklamászó-falak és látványos hegyi utak kapnának helyet.
Szó mi szó, láttam már életemben vállalkozásokat, amelyek első hallásra reménytelennek és/vagy értelmetlennek tűntek. Itt van mindjárt a Dubaiban, a sivatagban épített fedett sípálya, illetve a partok mentén kialakított pálmafa, illetve földgömb alakú mestersége szigetek példája. Ezeket technikailag nagyon nehéz volt elkészíteni, de azért még a realitás határán belül maradtak. Drága volt a megépítésük, de még finanszírozható. Csak azt ne kérdezze soha senki, hogy üzletileg megérte-e! Az ilyen megavállalkozások általában nem erről szólnak.
Van azonban a merész gondolatoknak, célkitűzéseknek egy határa, amelyet az ember inkább nem lép túl, amikor vizionál, mert nevetségessé válik. Én úgy hívom ezt, hogy a józan ész korlátja, amely szerencsére általában működésbe lép. Sajnos nem mindig, így aztán – a másik oldalról megközelítve a dolgot – mondhatjuk azt is: úgy tűnik, a hülyeségnek nincs határa.
Számoljunk ugyanis utána egy kicsit ennek a hegynek! Ahhoz, hogy ez a bizonyos kétezer méteres hegy valóban használható legyen (értsd ezalatt, hogy az oldalának meredeksége alapján alkalmassá váljon sípályák, hegymászó-ösvények, hegyi utak kialakítására) az alapja egy legalább 5-6 km átmérőjű kör kell legyen. Ez akkor ugyebár jó közelítéssel egy 3 km sugarú, 2 km magasságú kúp, amelynek térfogatát nem nagy ördöngösség kiszámolni, bárki megteheti, feltételezem, hogy az ötletgazda is megtette. Az eredmény körülbelül 18 köbkilométernek adódik.
A 18 köbkilométeres hegy megépítéséhez (a föld tömörülését is figyelembe véve) körülbelül 36 köbkilométer földet kell összeszedni. Tételezzük fel, hogy szerencsénk van, és találunk egy olyan területet, ahol 20 méter mélységben ki lehet termelni a földet (ez egyáltalán nem triviális, hiszen megfelel egy nagyon komoly külszíni fejtésnek). Ebben az esetben pontosan 1800 négyzetkilométeren kell 20 méter mélyen kiásni a földet és a hegy tervezett helyére hordani. Tekintve, hogy Hollandia területe 42 ezer négyzetkilométer, mindez azt jelenti, hogy egyrészt az ország területének 4%-át (!) kell odébb szállítani, másrészről kezdeni kell valamit az így kialakuló, 1800 négyzetkilométer kiterjedésű, 20 méter mély gödörrel is.
Egy billenős teherautó körülbelül 30 köbméter földet tud elszállítani egyszerre. A 36 milliárd köbméter föld elszállítása tehát 1 milliárd kétszázmillió fuvart jelent. Tételezzük fel, hogy ezer ilyen teherautót tud mozgósítani a nemzeti összefogás Hollandiában! Ebben az esetben minden egyes teherautónak egymillió kétszázezerszer kellene fordulnia. Ha egy nap (jó esetben) tizenkétszer tudna fordulni, akkor éppen százezer napig tartana a munka, ami ugyebár körülbelül háromszáz év. Ha ezt a nem csekély időt 30 évre akarjuk csökkenteni, akkor tízezer teherautóra lenne szükségünk, ha pedig három év alatt akarunk végezni (az eredeti ambiciózus tervek szerint a hegynek már 2018-ra állnia kellene!), akkor csekélyke százezer teherautóval kell kalkulálnunk. Bagatell!
Ne hátráljunk meg azonban rögtön az első akadálynál! Tételezzük fel, hogy sikerül százezer teherautót kerítenünk, na meg persze hozzá százezer sofőrt is (vagy három műszakot feltételezve háromszázezer sofőrt kerítünk, és akkor elég mindössze 33 ezer teherautó). Van azonban itt más probléma is. A 36 milliárd köbméter földnek iszonyú súlya van, és ezt a roppant súlyt egy mindössze 28 négyzetkilométeres területre kell felhalmoznunk. Egy olyan vidéken, ahol a földeket úgy hódítják el a tengertől, szintén talajfeltöltéssel, azaz az altalaj meglehetősen laza, a talajvíz ellenben igen sok. Miféle talajmozgásokat. talajsüllyedést idéz elő ekkora roppant súly? Első megközelítésben is legalább néhány métert fog süllyedni hatására a talaj (a heggyel együtt), a süllyedés következtében pedig a talajvíz egy része szépen összegyűlik a hegy lábánál, újabb feladat elé állítva a kivitelezőket. Sebaj, mindjárt hidakat is építhetnek a hegy körül, ettől csak még látványosabb lesz a hely!
Ne feledkezzünk meg közben a kiásott föld helyén tátongó, 1800 négyzetkilométer kiterjedésű, 20 méter mély gödörről sem. Nyilvánvalóan ezzel is kell kezdeni valamit, az ötlet azonban kézenfekvő, annál is inkább, mert a talajvíz feltehetően itt is munkához lát időközben. A terv részeként így aztán egy 1800 négyzetkilométeres mesterséges tavat is elkészíthetnek a projektgazdák, létrehozva ezzel Európa legnagyobb édesvízi komplexumát, megkoronázva a nagyszabású turisztikai projektet!
Csak remélni merem, hogy egyik vállalkozó kedvű hazánkfia sem akarja a holland példát követni. A hülyeség Európa-csúcsát inkább hagyjuk más nemzetekre!