Viccekben hangzanak el a címben szereplőhöz hasonló kérdések, ám én ezt a kérdést egyáltalán nem viccnek szántam. Az egymástól látszólag igen távol álló két dolognak nagyon is sok köze van egymáshoz.
Van egy zseniális magyar találmány. 69 éve indult el világhódító útjára, amely ma is töretlenül ível felfelé, függetlenül békétől, háborútól, gazdasági konjunktúrától és válságtól, társadalmi berendezkedéstől és világnézettől. A golyóstollról van szó, amelyet 1943. június 10-én Argentínában, választott hazájában szabadalmaztatta hazánkfia, az 1899. szeptember 29-én született Bíró László.
Bíró nyughatatlan ifjúsága idején szinte az összes létező szakmában kipróbálta magát. Orvosi stúdiumokat hallgatott, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig szinte mindennel. 1932-től több újságnak volt munkatársa, így került be a nyomdák világába. Ott aztán addig-addig nézegette a nyomdagépeket, míg kitalálta, hogyan lehet összeállítani a folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból.
A golyó gondolata – igen érdekes módon – gyermekkori emlékeihez nyúlt vissza. Visszaidézte ugyanis, amikor a grundon kergették a labdát és a pocsolyába belerúgott focilabda onnan kigurulva vizes nyomott hagyott maga után a porban. Ez a kép kapcsolódott össze Bíró fejében a nyomdagépek működésével, amelyek finom, vékony rétegben vitték fel a nyomdafestéket a papírra, ezáltal nagyon gyors száradást lehetővé téve. Ez a kombináció vezette el Bírót a golyóstoll ötletéhez.
1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett Magyarországon a folyamatosan fejlesztett toll-találmányaira, a gyártáshoz szükséges végső kísérleteket azonban már külföldön folytatta le. A zsidótörvények elől menekülve Párizson keresztül Argentínába vezetett az útja, és ma is ismert golyóstollára itt kapott szabadalmat 1943-ban. 1944-ben eladta a szabadalmat egy ismerősének, aki Biropen néven hozta forgalomba és még a háború idején rengeteget szállított belőle a francia légierőnek. Azért vettek meg belőle ennyit, mert nagy magasságban, kis légköri nyomáson is tökéletesen lehetett vele írni, így a pilóták kiválóan tudták használni.
Ez a siker alapozta meg a golyóstoll diadalmenetét, amelynek gyümölcseit így már nem Bíró László arathatta le, a nevét azonban őrzi a sok helyen mai is biro-nak nevezett golyóstoll. Bíró 1985-ben halt meg, hosszú élete során még számos találmánnyal jelentkezett, de egyik sem érte el a golyóstoll sikerét. Megbecsülését, tiszteletét azonban jól mutatja, hogy Argentínában a Feltalálók Napját szeptember 29-én, Bíró László születésnapján ünneplik.
Tűnődésem tárgyául nem azért választottam Bírót és a golyóstollat, hogy azon keseregjek, ez a világraszóló találmány sem kerülhette el a magyar felfedezések jellemző sorsát, azaz, hogy általában külföldön viszik őket sikerre. Nem is azért, hogy ésszel szinte alig felfogható számokkal dobálózzam, nevezetesen, hogy naponta 14 millió golyóstollat adnak el a Földön, ami évente 5 milliárd, feltalálása óta közel 200 milliárd eladott golyóstollat jelent világszerte.
Ellenben a golyóstoll kapcsán egy nagyon érdekes jelenséggel, a logikai lánccal (kaszkáddal) szeretnélek megismertetni, Kedves Olvasó, amelyre egy tanácsadó-tréner barátom hívta fel a figyelmemet, akinek csapatom és jómagam számos hasznos és élvezetes tréninget, csapatépítő képzést köszönhetünk.
Indult tehát a dolog a tócsán átguruló labdával, amely megihlette Bíró Lászlót és elvezette őt a golyóstoll feltalálásához. Folytatódott a sor egy másik golyós eszközzel, a golyós dezodorral, amelynek mintájául bevallottan a golyóstoll szolgált, mind az alapötletet, mind pedig a sikerességet tekintve is, hiszen a golyósdezodor működési elve gyakorlatilag megegyezik a golyóstolléval, és ebből is sok milliárd kelt el feltalálása óta. A golyósdezodort egyébként szintén Bíró szabadalmaztatta 1945 és 1954 között több lépésben. A lánc azonban még ezen a ponton sem szakadt meg. A következő láncszem, meglepő módon, a golyós egér, amelynek első, igazán sikeres, nagyszériás változatát, az úgynevezett „hanyatt-egeret” egy kiürült golyósdezodoros flakon ihletett. Aki a nyolcvanas években használt ilyen „hanyatt-egeret”, annak bizonyára azonnal beugrik, hogy ez a korai számítógépes eszköz pontosan úgy nézett ki, mint egy kiürült, ellapított golyósdezodoros flakon, a szokásoshoz képest némileg nagyobb golyóval. A későbbiekben az egér hanyattfekvő pozícióból hasra fordult, a golyó alulra került és a mérete lecsökkent, sőt egy kis idő múlva el is tűnt. Átvette a helyét egy infravörös fénynyaláb, amely az egér elmozdulását igen finoman és pontosan érzékeli. Tagadhatatlan tény azonban, hogy a számítógépes egér evolúciós folyamatának alapvető fontosságú állomását jelentette a golyósdezodor ősökre visszavezethető golyósegér.
A fenti logikai lánc két szempontból nézve is igen érdekes és tanulságos. Az egyik tanulsága az, hogy az emberek jól működő, egymással jól kommunikáló csoportja (divatos kifejezéssel hálózata) elképesztően termékeny tud lenni. A hálózat tagjainak gondolkodása jelentős mértékben hat egymásra, megtermékenyíti egymást, kis hozzáadott ötletekkel továbbfejleszti a másik ötletét és gondolatát, amelyből aztán rendkívül gyorsan újabb és újabb nagyszerű ötletek, gondolatok, találmányok származnak. Korunk vezetői számára is fontos tanulság ez, hiszen azt mutatja, hogy egy menedzsernek manapság arra kell törekednie, csapatából egy ilyen sok szálon összefüggő, sok csatornán keresztül kommunikáló termékeny hálózatot hozzon létre.
A másik tanulság inkább filozofikus, mint gyakorlati. Példánkban Bíró László nem csak saját találmányán, a golyóstollon és a golyósdezodoron keresztül gyakorolt óriási hatást az emberiségre, hanem mások megihletésén, más gondolatok, találmányok megszületésének kiváltásán keresztül közvetve is, olyan módon és formában, amelyről – ebben egészen biztos vagyok – soha nem is álmodott. Ne becsüljük le tehát gondolatainkat, mert legyenek azok akár legkisebbek is, közvetve, a példánkban szereplő lánchoz hasonló logikai kaszkád segítségével nagy dolgok megszületéséhez járulhatnak hozzá. Ez adja az emberi társadalom óriási erejét és félelmetes potenciálját.
De vigyázzunk! Nem csak a pozitív gondolatok, ötletek, hanem a negatív, ártó, rossz gondolatok esetében is működik a kaszkád effektus. A nacionalizmus, a sovinizmus, a fajelmélet, az élettér elmélet, a népirtás a legborzasztóbb példája ennek. Legyünk tehát óvatosak a gondolatokkal, vigyázzunk, hogy mit szabadítunk rá embertársainkra!
(Fenti írás Golyó címmel szerepel a szerző nemrégiben Üdv a harmadik évezredben címmel megjelent kötetében.)
