Olvasom, hogy elkészült az új terminál a Bécs melletti schwechati repülőtéren. A Skylink névre keresztelt, sorszámát tekintve 3-as terminál modern, tágas és kényelmes. Rögtön beugrik a magyar párhuzam, a nem régiben befejezett Skycourt fejlesztés, amely a magyar főváros 2a és 2b terminálját köti össze, modern, tágas és kényelmes formában.

A párhuzamoknak ezzel még nincs vége. Azt is olvasom, hogy bajban van a Lufthansa leányvállalata, az Austrian Airlines, amelynek – többek között – az új terminált szánták. Évek óta súlyosan veszteséges a cég (2011-ben a veszteség 59 millió euró volt), ami abból fakad, hogy erősen túlméretezett, működését tekintve elavult, nem hatékony. Mintha nálunk is lett volna nem régiben egy hasonló eset, egy szintén légiforgalmi profilú cég, bizonyos Malév nevű küzdött kísértetiesen hasonló problémákkal.

Sajnos a párhuzamok itt véget is érnek. A Malév sorsát valamennyien ismerjük. Bár sokszor és sokan beszéltek arról, hogy jó lenne megmenteni, még a megmentés módjára vonatkozó javaslatok is születtek, végül egyik napról a másikra hagyták csődbe jutni. Személyzetét szélnek eresztették, gépei visszakerültek a céghez, amelytől lízingelték, utasainak nagy részét átvették a versenytársak, zömmel a fapados társaságok, repülési engedélyei pedig hamarosan szintén a versenytársak martalékává lesznek.

Nézzük, mit csinálnak ezzel szemben a szomszédos Ausztriában! Nos ugyanazt, amit néhány éve Svájcban. A patinás Swissair csődjét ügyesen úgy menedzselték 2002-ben, hogy a vállalatot (tartozásai nélkül) átnavigálták saját leányvállalatába, a Crossairbe, majd onnan egy új cégbe, a Swissbe, amely azóta is remekül működik, sikeresen és nyereségesen.

Most hasonló mutatványra készül a Lufthansa az Austrian Airlines esetében. A céget a Tyrolean alá szervezik, ezáltal a dolgozókra a Tyrolean kollektív szerződése lesz érvényes. Ez a személyzet számára kb. 25%-os bércsökkenést és 20%-os munkaidő növekedést fog eredményezni, valamint lényegesen egyszerűbb lesz elbocsájtani azokat, akikre a cég – minőségi okokból – a továbbiakban nem tart igényt. Az elbocsájtásokat a csúcson kezdték, a teljes vezetőség lecserélésével.

A kockázatos manővert annak ellenére végrehajtják, hogy a pilóták sztrájkkal és más céghez való távozással fenyegetőznek. Az új vezetés azonban úgy véli, hogy éppen a Malév megszűnése miatt oly nagyszámú pilóta, légi utaskísérő és már szakember került a piacra, hogy más céghez igen nehéz lenne az Austrian dolgozóknak átszerződni, vagy ha mégis, hát éppen a magyar légitársaság volt alkalmazottai kínálnak olcsó megoldási lehetőséget a kieső munkaerő pótlására.

Az Austrian az átszervezéssel profilt is vált. A hagyományos légitársasági tevékenység helyett a fapados légitársasági modellt fogja követni a jövőben, a feladata pedig a kelet-európai régió utasainak összegyűjtése lesz a Lufthansa számára, elsősorban a Malév megszűnt járatai után maradt űr betöltésével. Tudvalevő ugyanis, hogy az utóbbi években a Malév ugyanezt a funkciót próbálta meg ellátni, azaz Budapestre, mint csomópontba igyekezett gyűjteni a régió utasait. Ezt a szerepet a jövőben is érdemes lesz valakinek betölteni. Úgy tűnik, az egyik komoly jelölt az Austria, azzal a különbséggel, hogy a csomópont feltehetőleg nem Budapest, hanem Bécs lesz.

Foglaljuk tehát össze! Szomszédunk csődbe jutott légitársaságát a Malév megszűnése nyomán kialakult helyzet többszörös kihasználásával, egy már nem először alkalmazott, az iparágban jól ismert technikai megoldással mentik meg. De miért mentik meg, miközben nálunk a Malévot hagyták csődbe menni? - teheted fel a kérdést, Kedves Olvasó. A válasz egyszerű. Azért, mert a kelet-európai utasok összegyűjtése, szállítása jó üzlet, ha jól (értsd költséghatékonyan) csinálják.

De ha ez továbbra is jó üzlet, akkor a magyar kormány miért nem járt el hasonlóképpen a Malév esetében? Miért nem mentette meg a Malév-et, miért nem mentette át a repülési engedélyeket, a repülőgépeket, a személyzetet, a pilótákat egy új cégbe, amely már hatékonyan, nyereségesen üzemelhetett volna? Miért hagyta elveszni mindezeket az értékeket, miért sodorja veszélybe magát a Budapest Airportot is, amely így – a rengeteg tranzitutas személyében – elvesztette forgalmának mintegy felét?

Csak nem azért, mert egy átszervezett, karcsúsított, hatékony, azaz összefoglalóan egy valós piaci alapokon működő cégből már nem lehet (illetve lehetett volna) a múltban megszokott homályos módszerekkel pénz kivenni és ezért a politika, valamint a mögötte álló gazdasági holdudvar számára ez a cég így már nem érdekes?