Kíváncsi vagyok, te tudod-e, kedves olvasó, mit ünneplünk októberben. Mármint az aradi vértanúkon és az 56-os forradalmon kívül. Meglepődnék, ha kapásból tudnád a választ, pedig olyasvalamiről kell megemlékeznünk ebben a hónapban, ami a maga területén a szó legszorosabb értelmében világméretű forradalmat robbantott ki és alapjaiban megváltoztatta mindannyiunk életét.
Október 16-án volt 56 éve, hogy az Ericsson elindította az első mobiltelefon hálózatot. A „Mobiltelefónia A” névre hallgató rendszer Stockholmban és Göteborgban működött a 160 MHz tartományban és mindössze néhány száz orvost és ügyvédet tudott kiszolgálni. A készülékek 40 kg-ot nyomtak, ennek megfelelően elsősorban autókba építették be őket. A rendszer az 1947-ben, az AT&T és a Bell Labs mérnökei által kifejlesztett, forradalminak számító bázisállomás technológiára épült, amely azonban ekkoriban még nem tudta a zavartalan mobil kommunikációs érzést maradéktalanul nyújtani, mivel a hívások megszakadtak, amikor a felhasználók az egyik bázisállomás területéről a másikra léptek át.
Október 13-án volt 29 éve, hogy az Egyesült Államokban, Chicagóban bemutatták az első, kereskedelmi forgalomba szánt mobiltelefont, a Motorola DynaTAC 8000X-et, amelyet Rudy Krolopp mérnök és csapata alkotott meg, mindössze 6 hét alatt. Ez a telefon már a szó legszorosabb értelmében véve „igazi” mobiltelefon volt, képes volt a hívások átadására két bázisállomás között. Ezt a fontos technológiai újítást 1970-ben Amos Bell találta fel a Bell Labs-ben, gyakorlati megvalósulására pedig mindössze három évet kellett várni: Martin Cooper, a Motorola mérnöke 1973-ban végezte az első olyan hívást, amely hívásátadás közben nem szakadt meg. A DynaTAC 8000X nevéhez fűződik az első mobil „őrület” is. Több ezres várólistát produkált a telefon már az első napokban, annak ellenére, hogy az ára 4000 dollárra rúgott!
Október 15-én volt 22 éve, hogy Magyarországon is megcsörrent az első mobil. Ezen a napon indította el a kereskedelmi szolgáltatást a Matáv és a US West által közösen alapított Westel Rádiótelefon Kft 450 MHz-en működő NMT hálózata, mindössze három bázisállomással. Az első magyarországi mobiltelefon-hívás Bod Péter Ákos, akkori ipari és kereskedelmi miniszter nevéhez fűződik, aki egy már „csak” aktatáskányi méretű, három kilogramm súlyú Ericsson Hotline készülékről az Egyesült Államok alelnökét hívta fel. Kis hazánkban akkoriban mindössze 1 millió telefonvonal működött, nem volt ritka, hogy valaki 10-15 évet várt telefonra. Ebben a közegben bombaként robbant a 06-60-as mobiltelefon, amely 100-150 ezer forintos ára, 75 ezer forintos belépési díja ellenére is hasonló őrületet váltott ki idehaza, mint a DynaTAC 8000-es Amerikában.
Októberben tehát a mobil távközlést ünnepeljük, amely mindössze néhány évvel a világpremiert követően indult el Magyarországon, és néhány év alatt minden várakozást messze felülmúlva a gazdaság fejlődésének egyik motorjává vált. 1994-ben már a digitális mobilkorszak is elkezdődött nálunk, két GSM hálózat, a Westel 900 és a Pannon GSM révén, amely cégekkel a koncessziós szerződést – eshetne-e másik hónapra a dátum? – a magyar kormány 1993. október 27-én írta alá.
Jómagam 1994. szeptember 16-án csatlakoztam a Westel 900-hoz, amelynek fantasztikus csapatával 14 évig, a később T-Mobile Magyarországra átkeresztelt cég Magyar Telekommal történő összeolvadásáig dolgozhattam együtt. Felejthetetlen, nehezen megismételhető és felülmúlható, szárnyaló időszak volt ez, lendületes hálózatfejlesztéssel, új ügyfelek millióival, nagyszerű pénzügyi eredményekkel, európai és világszintű elismerésekkel. A mobilszolgáltatók (1998-ban egy negyedikkel, a Vodafone-nal kiegészülve) megmutatták, hogy Magyarországon lehet nemzetközi mércével mérve is kimagasló eredményeket elérni, kiváló hálózatot építeni, innovatív, friss marketinget csinálni, világelsőként szolgáltatásokat bevezetni, európai minőségdíjas szolgáltató céget létrehozni. Nem kellett hozzá más, csak szürkeállomány, akarat, szorgalom és csapatszellem ötvözete, amely éles versenyt, kemény, de korrekt küzdelmet eredményezett, amelyből mindannyian profitáltunk, fogyasztó, szolgáltató és tulajdonos egyaránt. Ilyesfajta sikertörténetekből, önbizalmat, optimizmust erősítő kezdeményezésekből sokkal többre lenne szükség ebben az országban. Kívánom, hogy legyen részünk újabbakban!
(Fenti írás Mozgásban az üzlet címmel szerepel a szerző nemrégiben Üdv a harmadik évezredben címmel megjelent kötetében.)
