Az emberek többsége ösztönösen vonzódik a rejtélyekhez, talányokhoz. A kíváncsiság a Homo sapiens egyik legfontosabb tulajdonsága, amely alapvetően meghatározta fejlődését. Számtalan találmány, felfedezés megszületését egyértelműen annak köszönhetjük, hogy embertársainkat vonzotta az ismeretlen, az érthetetlen és a megmagyarázhatatlan.
Van azonban valami, amit még ennél is vonzóbbnak érzünk. Ez pedig az eltitkolt, az elrejtett, a tiltott tudás. Ha úgy érezzük, hogy valami nem csak ismeretlen és érthetetlen, de ráadásul még valamilyen oknál fogva rejtegetik, titkolják is előlünk, akkor azt feltétlenül meg akarjuk tudni, ki akarjuk ismerni, fel akarjuk tárni. Ennek érdekében sokat töprengünk, gondolkozunk, kutakodunk, elméleteket gyártunk, amelyeket aztán megosztunk másokkal is.
Gondoljunk csak a Bermuda háromszög rejtélyére, a perui Nazca fennsík titokzatos vonalaira, rajzaira, a Stonehenge misztikus kőépítményére, a Húsvét szigetek kőből faragott monumentális emberfej alakú szobraira, a holdra szállást övező kérdésekre, az új-mexikói Rosswell város külső részén 1947-ben lezuhant UFO körüli legendákra, a Kennedy- gyilkosságra és még számos egyéb titokzatos eseményre. Ezek mindegyike hihetetlen mértékben foglalkoztatja az embereket, rengeteget fantáziálnak, beszélnek róluk. Magyarázatukra a legkülönfélébb elméletek születnek és terjednek. Ezek közös vonása, hogy a jelenségek egyszerű, logikus, reális magyarázatát elvetik, sőt kategorikusan tagadják. Vonzódnak ugyanakkor a különleges, misztikus, irreális elemeket is tartalmazó magyarázatokhoz, lehetőség szerint megfejelve némi összeesküvés elmélettel is. Az ember néha úgy érzi, hogy minél misztikusabb, minél képtelenebb egy magyarázat, annál többen tartják valószínűnek és elfogadhatónak.
Nézzünk a mélyére most egy olyan talánynak, amely kissé ugyan földhözragadtabb a fentieknél, de mostanában, ezekben a válsággal terhelt években kis hazánk lakóit talán a legjobban vonzza, a leginkább foglalkoztatja. Ez pedig a benzinár különös rejtélye.
Internetes blogokon számos elmélkedést olvashatunk a témáról, chatfórumokon véget nem érő párbeszédeket követhetünk nyomon, az elektronikus és nyomtatott sajtóban pedig elemzések tucatjait találjuk. Ezek közös logikai íve nagyjából a következőképpen foglalható össze: Ha 2008-ban az olaj ára hordónként majdnem 150 dollár volt, az euró árfolyama több mint 310 forint, a benzinnek litere pedig 300 forint, akkor manapság, amikor az olajár még a 100 dollárt sem éri el, az euró árfolyama pedig 300 forint alatt van, miért kerül a benzin litere 400 forintba? Kik és miért emelik az egekbe a benzin árát? Kik nyerészkednek ezen az üzleten? Miért hagyja mindezt a kormány, miért nem lép közbe?
Férfiasan be kell vallanom, hogy ez a rejtély engem is megérintett. Én is feltettem magamnak a fenti kéréseket, sőt, még elméletet is gyártottam, mely szerint a benzinár meghatározásakor azzal a trükkel élnek, hogy ha az olajár emelkedése, vagy a forint gyengülése miatt emelni kell, akkor egy kicsit többet emelnek, mint kellene, amikor viszont ellentétes folyamatok miatt csökkenteni kell, akkor kicsit kevésbé csökkentik az árat, mint indokolt lenne. A kis eltéréseket nem igazán vesszük észre, viszont sok kicsi sokra megy. Jó kis elmélet, nemde?
Aztán elhatároztam, hogy megvizsgálom kicsit közelebbről és kicsit alaposabban a rejtélyes benzinárat. Tény, hogy körülbelül négy éve, 2007 novemberében adta hírül a sajtó, hogy a MOL 3 forintos benzin- és 4 forintos gázolajár-emelését követően a benzin átlagára meghaladta a 300 forintot. A csoportos emlékezetben ez az esemény láthatóan igen élénken él, ahogyan az is, hogy az úgynevezett WTI (West Texas Intermediate) nyersolaj világpiaci ára néhány éve korábban soha nem látott magasságokba, hordónként 140 dollár fölé emelkedett, valamint az is, hogy az euró árfolyama a hitelválság kirobbanását követően a 310 forintot is meghaladta.
Alaposabb vizsgálat után viszont kiderül, hogy a csoportos emlékezet egyáltalán nem pontos. A történelmi olajárat ugyanis 2008 júliusában értük el, nem 2007 novemberében. Utóbbi időpontban a nyersolaj világpiaci ára 94 dollár körül mozgott, ami kétségtelenül magas volt, de messze elmaradt a történelmi csúcstól. Ugyancsak pontatlanul emlékeznek a bloggerek, és a chatelők az árfolyamok alakulására. 2007 novemberében a forint igen erős szinteken tartózkodott, egy euróért ekkor mindössze 253 forintot, egy dollárért pedig 173 forintot kellett adni. 2008 júliusában, a történelmi csúcson álló olajár idején a forint még erősebb volt, egy euró mindössze 229 forintba, egy dollár pedig csupán 144 forintba került. Ugyanakkor 2009 márciusában, amikor a forint ténylegesen elérte a rossz emlékű mélypontját (314 forintot ért egy euró, 236 forintot egy dollár), a WTI olaj hordónkénti ára egy óriási zuhanást követően 48 dollárra esett vissza.
Számoljunk akkor egy kicsit! 2007 novemberében a WTI olaj hordónkénti ára átlagosan 94 dollár volt, egy dollár 173 forintot ért, azaz egy hordó olaj 16.262 forintba került. Ekkor lépte át a benzin ára Magyarországon a 300 forintos literenkénti árat. 2008 júliusában, a csúcson, a WTI nyersolaj hordója 147 dollárt ütött meg, azonban mindössze néhány napig, így ebben a hónapban az átlagár 127 dollár volt. Ugyanakkor egy dollár mindössze 144 forintot ért, így egy hordó olajért ebben a hónapban átlagosan 18.288 forintot kellett adni. Éreztük is ezt, hiszen ekkoriban már a benzin ára is jóval meghaladta a 300 forintos literenkénti árat, valahol 360 körül járt. 2009 márciusában viszont, a piaci pánik és a forint mélyrepülése idején az olaj világpiaci ára 48 dollárra süllyedt hordónként. Ez annyira alacsony volt, hogy a forint rendkívüli gyengesége (236 forint/dollár) ellenére is egy hordó olaj ára mindössze 11.564 forintra rúgott. Le is ment a benzin ára rendesen, újfent 300 forint alatti árakat láthattunk. A 300 feletti tartományba csak 2009 augusztusa után tért vissza a benzinár, amikor az olaj ára 71 dollárra emelkedett.
Mi a helyzet napjainkban? A WTI ára ma is messze elmarad a történelmi csúcstól, az elmúlt hónapokban átlagosan 90 dollárba került hordója. Ugyanakkor a forintunk ereje is a múlté, egy dollárért nem 144, még csak nem is 173, hanem bizony 222 forintot kellett adni az ősz folyamán, átlagosan. Ennek megfelelően pedig egy hordó olaj ára 19.980 forintra rúgott, ami messze magasabb, mint korábban bármikor, akár a történelmi olajár-csúcs, akár a 314 forintos euró idején nézzük is. Nem kell tehát itt nyerészkednie senkinek, és manipulálni sem szükséges a benzinárral. A fenti kalkulációk alapján jól látható, hogy manipuláció és nyerészkedés nélkül is sajnos most a legmagasabb az olaj ára, legalábbis forintban kifejezve mindenképpen. És ezért kerül annyiba a benzin, amennyibe kerül (eltekintve persze a nyersanyag árra rakodó elképesztő mértékű és folyamatosan emelkedő adótól és járuléktól, amelynek a problémájával most nem kívánok foglalkozni).
Egy talánnyal, egy rejtélyes esettel, egy városi legendával ismét szegényebbek lettünk tehát. Persze a városi legendák mindig makacsul tovább élnek, feltehetőleg így lesz ez a manipulált benzinár legendájával is.
