Minap jelent meg az Origo-n az alábbi hír:

„A Harvard Egyetem egyelőre nem publikálja a Jézus feleségére utaló papirusztöredékről írt tanulmányt.

A Harvard Egyetem bejelentette, egyelőre nem közlik azt a tanulmányt, amely azt állítja, hogy egy negyedik századi papirusztöredék az első ismert utalást tartalmazza Jézus állítólagos feleségére. A tanulmányt Karen King, az egyetem professzora mutatta be a héten Rómában megrendezett kopt tanulmányok 10. nemzetközi konferenciáján, ahol élénk vitát váltott ki.

A Harvard Theological Review szerkesztője a hét végén közölte, hogy a papirusztöredék további tanulmányozását várják, egyebek között a pontos tudományos kormeghatározást és a kopt papiruszok és nyelv szakembereinek jelentéseit a dokumentumról.

A 3,8 centiméterszer 7,6 centiméteres sárgásbarna töredék egy magát megnevezni nem kívánó magángyűjtőé. A tulajdonos 2011 decemberében mutatta meg Karen Kingnek, a korai kereszténység szakértőjének, aki több kutatóval történő konzultáció, elemzés után ismertette a szöveget a római konferencián. A kopt nyelven íródott szöveg nagy valószínűséggel egy 2. századi görög textus fordítása, egy dialógus töredéke, amelyben Jézus feleségeként utal egy nőre, Máriára. Semmit sem lehet tudni az ókori dokumentum felfedezésének körülményeiről, az azonban biztosra vehető, hogy Egyiptomból származik.

A konferencián a szakemberek többsége megkérdőjelezte a dokumentum hitelességét. King ugyanakkor közölte, hogy két szakember is úgy véli, hogy az írás minden bizonnyal valódi.”

Ha azt mondjuk, hogy Karen King tanulmányának híre bombaként robbant, akkor még igen visszafogottan fogalmazunk. Ha a papirusztöredék, amelyen a „Jézus közölte velük: a feleségem” szöveg olvasható, valódinak bizonyul, évezredes meggyőződést rombol le, illetve alaptézist cáfol meg. Azt nevezetesen, hogy Jézus nőtlen volt.

Még a kereszténységet kevéssé ismerők is tisztában vannak vele, hogy a hagyomány szerint Jézusnak nem volt felesége. A Biblia a legcsekélyebb utalást sem tesz ilyesmire. Egyáltalán, arra sem, hogy Jézusnak bármilyen formában nőkhöz köze lett volna, leszámítva Szűz Máriát, akihez anya-gyermek kapcsolat fűzte, valamint egy prostituáltat, magdalai Máriát, akit megvédett, oltalma alá vett, és példáján keresztül tanította toleranciára és megbocsájtásra tanítványait.

Nagy kérdés azonban, hogy Jézus valóban nőtlen volt-e. Egyrészt azért, mert erre vonatkozóan semmilyen bizonyíték sincsen, mivel explicite ez sem szerepel az evangéliumokban. Másrészt azért, mert Jézus korában egy zsidó embernek (beleértve a rabbit is) a társadalmi szokások szerint kötelező volt a nősülés. A nőtlenséget a zsidó társadalom teljes mértékben elutasította, a nőtlenek ennek következtében a társadalom perifériájára szorultak. Ennek megfelelően igen ritka volt, hogy egy Jézus korabeli fiatal férfinak ne lett volna felesége.

A fentiek miatt elég korán, már a középkorban sokan megkérdőjelezték a vonatkozó keresztény dogmákat. Állításuk szerint Jézus nős mivoltát Pál apostol erőteljes nyomására „törölték ki” az evangéliumokból és ugyancsak ezért lett Mária Magdolnából – szintén történelemhamisítás útján – prostituált. Hogy mi érdeke fűződött volna Pál apostolnak e hamisításhoz, arra vonatkozóan csak találgatások vannak. A legtöbbször idézett magyarázat szerint Pál nőgyűlölő és házasságellenes volt, és ezért dehonesztálta a nőt, általában, illetve Mária Magdolnát, konkrétan. Ezért kerültek meghamisításra az evangéliumok, ezért lett kötelező a papok számára a cölibátus, illetve ezért nem lehetnek máig a nőkből felszentelt papok a katolikus egyházban.

A fenti elmélet támogatói szerint a valóságban Jézus, a fiatal rabbi – a kor általános szokásai és íratlan szabályai szerint – igenis nős volt. Mária Magdolna nem egy oltalma alá vett prostituált volt, hanem a felesége, egyúttal szellemi társa és tanítványa is. Ezt a vélekedést egyébként olyan nagyságok is osztották, mint Leonardo da Vinci, aki híres freskóján, a milánói Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriumában található Utolsó vacsorán, a Jézus jobbján ülő tanítványt egyértelműen és félreérthetetlenül nőnek ábrázolta.

Csakhogy bizonyítéka sem Leonardonak, sem másnak nem volt a fenti állítás alátámasztására. Ezen változtathat most a papirusztöredék, amelyet tartalma miatt máris úgy emlegetnek, mint töredéket Jézus feleségének evangéliumából. Ha valódinak, hitelesnek bizonyul, mint azt máris sok tudós és tekintélyes szakember állítja, az óriási áttörést jelent, és fenekestől felfordít mindent a katolikus dogmák vonatkozásában, kisebbfajta forradalmat kirobbantva a katolikus egyház körül.

Nem véletlen, azt gondolom, hogy az áttörés kapujában a Harvard egyetem mégis meghátrált. A Harvard egyrészt büszke szellemi függetlenségére, és évszázadok óta képviseli az USA-t alapító atyák szabadkőműves szellemiségét. Nem lenne ellenére ezért egy ilyen kijelentés felvállalásával, a tanulmány melletti kiállással szembe menni a katolikus dogmákkal, konfrontálódni akár a Vatikánnal is. Másrészt tisztában van a szavahihetőség, az alaposság, a fedhetetlenség fontosságával, ezért nem akar semmi olyanba belemenni, ami – amennyiben hibásnak bizonyulna – súlyos csorbát ejthetne a tekintélyén. Persze az sem kizárt, hogy erre a veszélyre sok, a Vatikánhoz közelálló, komoly befolyással bíró személy, csoport, illetve intézmény is emlékeztette a Harvardot.

Nem kétséges azonban, hogy ez a meghátrálás csak ideiglenes és taktikai jellegű. Az egyetem muníciót gyűjt, érveket, adatokat, amelyek megerősítik, alátámasztják, cáfolhatatlanul igazolják az állítást, hogy aztán annál magabiztosabban álljon ki a világ elé és jelentse be: Jézus márpedig nős volt. Személy szerint nagyon bízom benne, hogy erre igen hamar sor kerül. És persze kíváncsian várom az ennek nyomán várhatóan kibontakozó Harvard kontra Vatikán csörtét.