A 2012DA14 kisbolygó majdnem Földünkbe csapódott

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a jóságos anyaföld mindig megóv minket minden veszélytől. Előfordulnak ugyan viharok, hurrikánok, földrengések, cunamik, amelyek emberek halálát okozzák, de ezekkel együtt bolygónk nyugodt, védett helynek tűnik a zord univerzumban. Katasztrófákról, amelyek megkérdőjelezik ezt a jótékony védelmet, hallottunk ugyan, de ezek mind a távoli múlt homályába vesznek, valós veszélyérzetet alig keltenek bennünk.

A napokban viszont két komoly figyelmeztetést is kaptunk. Február 15-én előbb egy 17 méter átmérőjű, 7000 tonna súlyú meteor csapódott be a légkörbe és robbant fel az Uralban található Cseljabinszk város felett. Robbanásának ereje egy 300 kilotonnás bombáéval ért fel, azaz körülbelül húszszorosa volt a hirosimai atombomba erejének. A detonáció nyomán 1200 ember sérült meg.

Szintén február 15-én, de már az éjjeli órákban csillagászati léptékkel mérve borzasztóan közel, a földfelszíntől mindössze 27-28 ezer kilométerre suhant el bolygónk mellett a 2012 DA14 aszteroida, egy körülbelül 50 méter átmérőjű kőtömb. Legközelebb a Földhöz Indonézia felett volt 20 óra 25 perckor, és mindössze 14 percen múlott, hogy nem csapódott be bolygónkba.

Tudjuk, hogy a Földet jó néhány alkalommal érte már korábban aszteroida becsapódás. Szinte mindenki hallott arról a hozzávetőleg 10 km átmérőjű kisbolygóról, amely becsapódásával a dinoszauruszok kihalását okozta. De sokan nem tudják, hogy ez csak egy volt a Földet ért számos kataklizma közül. A Földön sok helyen figyelhetők meg több 10 vagy 100 kilométer átmérőjű kráterek, amelyeket bizonyosan aszteroida becsapódás hozott létre.

Mint a február 15-i eseményekből világosan kitűnik, ilyen jelenségek nem csak a távoli múltban fordultak elő, napjainkban is bármikor megismétlődhetnek. A cseljabinszki meteor viszonylag kis mérete ellenére komoly károkat okozott, a 2012 DA14-es becsapódása pedig már katasztrófaszámba ment volna.  Hogy mekkora, azt jól szemlélteti a Tunguz-meteor esete. Ez a meteor 1908-ban csapódott be a szibériai tajgába. Mindössze 60 méter átmérőjű volt (nagyon hasonló tehát a 2012DA14-hez), ennek ellenére egy 20 megatonnás bomba erejével robbant. Az erdőket 80 km (!) hosszúságban teljesen letarolta, a fákat tövestől kicsavarta, szeizmikus rezgéseket még 1000 km távolságban is okozott. Óriási szerencse, hogy egy teljesen lakatlan vidéken landolt, és a felszínbe nem csapódott be, hanem 6 km magasságban robbant szét. Ha a meteorit egy sűrűn lakott területet talál el, és a földfelszínen robban fel, akkor minden túlzás nélkül több millió ember halálát okozta volna. Túlzás nélkül állítható, hogy a 2012DA14 ugyanilyen katasztrófát idézett volna elő, és ezt a katasztrófát mindössze 14 perc híján kerültük el.

1908 és 2009 között egyébként további 13 alkalommal észleltek nagyobb méretű, 600 tonnától 50 kilotonnáig terjedő robbanást eredményező meteoritot. Hogy egyikből sem lett tömeges katasztrófa, kizárólag a szerencsének köszönhető. Nem mindig lesz azonban szerencsénk. Bár a csillagászok elvben előre tudják jelezni, ha egy nagyobb méretű meteorit keresztezi a Föld pályáját,  jelenleg nincs olyan hatékony eszközünk, amellyel jó eséllyel meg lehetne semmisíteni vagy legalább eltéríteni a közeledő aszteroidát.

De nem csak aszteroidától kell tartanunk, további veszélyek is leselkednek ránk. Itt van mindjárt a napkitörések, szupernova-robbanások okozta sugárzás. Ha ilyen sugárzás éri el a Földet, annak a következménye enyhébb esetben a távközlési berendezések megbénulása, illetve a számítógépek tömeges meghibásodása, súlyosabb esetben minden elektromos berendezés teljes működésképtelensége. Képzeljük el, milyen katasztrofális hatása lenne mindennek az elektromosságra épülő, agyonkomputerizált, távközlési rendszerekkel átszőtt világunkra. Védekezni, tenni ez ellen a veszély ellen gyakorlatilag lehetetlen.

Vagy ejtsünk szót egy másik ránk leselkedő veszélyről, a hasadékvulkáni jelenségről. Ilyenről akkor beszélünk, ha a vulkáni láva nem egy tölcsér alakú kráteren, hanem egy hosszú, elnyúlt hasadékon keresztül ömlik a felszínre. Jellegzetessége, hogy a tölcséres vulkáni kitörésnél lényegesen erősebb, sokkal több magma kerül a felszínre, és vele együtt sokkal több gáz is. Az elmúlt századokban több ilyet is feljegyeztek, a két legismertebb a Krakatau kitörése Indonéziában (1883) és a Laki vulkáné Izlandon (1783). Mind a kettő óriási pusztítást vitt végbe, a levegőbe került hamu 2-3 év alatt tudott csak végleg leülepedni, a kénes gőzök, gázok gyilkos sűrűségben törtek elő. Mind a két katasztrófa emberek tízezreinek halálát okozta. Pedig ezek csak körülbelül 4-5 km hosszú hasadékkitörések voltak. Ismerünk azonban olyan hasadékkitörést is, amely több millió évvel ezelőtt a mai Szibéria területén, egy 200 km hosszú hasadék mentén zajlott le, és több hónapig tartó aktivitása során elképzelhetetlen mennyiségű magmát hozott a felszínre. Hatására a Föld CO2 koncentrációja a hatszorosára növekedett, ami a Föld átlaghőmérsékletének drasztikus emelkedését okozta. Egyes kutatások a maja kultúrák kihalását is hasadékvulkáni tevékenységgel hozzák összefüggésbe, amelyek Közép-Amerika területén rendkívüli időjárás-változást okoztak i. sz. 900 körül. A NASA kutatói úgy vélik, hogy az átlaghőmérséklet drámai hirtelenséggel 6 fokkal megnövekedett, és ez olyan mértékű kiszáradáshoz vezetett, amelyet a maják nem voltak képesek kezelni. Ilyen óriási hasadékvulkáni tevékenység kialakulására gyakorlatilag bármely percben sor kerülhet, és a fentiekhez hasonló drámai következményekkel járhat, mivel védekezni manapság ugyanúgy képtelenek vagyunk ellene, mint a maják a maguk idejében.

A földi élet tehát veszélyes üzem. Komoly katasztrófák folyamatos fenyegetésének vagyunk kitéve, amelyek szinte bármely percben bekövetkezhetnek, felmérhetetlen hatással járhatnak, és szinte esély sincs ellenük a védekezésre. Hogy milyen üzenetet hallunk meg ebből, az rajtunk múlik.

Szerző: Tűnődő  2013.02.25. 06:00 1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://egymenedzsertunodesei.blog.hu/api/trackback/id/tr795088045

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

manigerzson 2013.03.01. 14:06:57

"... kicsik vagyunk, míg a sors hatalmas!..."
süti beállítások módosítása