Bankot alapít az állam. Nem akármilyet, nem holmi hagyományos, székházas, fiókos bankot, hanem modernet, az internet világába illőt, úgynevezett webbankot. A bank alaptőkéjét, amelyet hat milliárd forintra taksálnak, felerészben az állam biztosítja, másik felét pedig magánszemélyek adják össze. Máris jelentős számú potenciális befektető jelezte csatlakozási szándékát.

Mint mondám, a bank a világháló lehetőségeit kihasználva fog működni, azaz nem rendelkezik majd bankfiókokkal, és az ezek működtetéséhez szükséges tekintélyes számú alkalmazottal. Ennek a banknak az ügyfelei kizárólag az internet segítségével tarthatják a kapcsolatot a pénzintézettel, ezen keresztül utalnak át, fizetik a havi számláikat, ellenőrzik megtakarításaikat, jelezhetik problémáikat, panaszaikat, tehetik fel kérdéseiket. Tekintve, hogy már a web 2.0 világában élünk, ez a koncepció nem is hangzik olyan rosszul. Így 2012 vége felé járva, Magyarországon 3 millióra tehető a rendszeresen internetezők száma, amire azért már lehet alapozni. Ugyan a lakosság nem csekély részét (az internet absztinenseket) kizárja a bank a leendő ügyfelei köréből, de hát valamit valamiért. Így nem kell pénzt fektetnie a drága fiókhálózatba, nem kell bért fizetnie az ott dolgozó alkalmazottaknak, tetemes pénzt spórol meg tehát, azaz végeredményben a működése olcsóbb lesz. Egy olcsóbb bank nyilván vonzóbb, hiszen az ügyfélnek is kevesebb pénzébe kerül. Ráadásul az interneten keresztüli ügyintézés kényelmesebb és gyorsabb. Minden adott tehát a sikerhez, nem csoda, hogy sokan akarnak ebben a bankba befektetni.

Mielőtt magunk is fejvesztve rohannánk előjegyeztetni magunkat a többi potenciális befektető mellé, gondolkodjunk el együtt egy kicsit. Ne ragadjunk le magánál a webbank koncepciójánál, tűnjön az mégoly szimpatikusnak is! A webbank is csak egy bank, helyezzük hát vissza ebbe a kontextusba. 2012 késő őszén járunk. Rémlik, mint ha mostanában fontos fejlemények történtek volna a bankok vonatkozásában. Gondolkodjunk, gondolkodjunk (ahogy Micimackó szokta mondani), hátha eszünkbe jut! Hopp, már meg is van, nem is kellett olyan sokat töprengeni, hiszen alig pár napja jelentették be, hogy a korábban ideiglenesnek mondott, előbb pár éven belül megszüntetni, később rövid távon legalább lecsökkenteni és hosszabb távon kivezetni ígért bankadó „örökre megmarad”.  Hm és még egyszer, hm. Mintha e bankadó jelentősen megterhelte volna a bankok büdzséjét, némelyiket – saját bevallása szerint, de hát miért hazudna egy magára valamit is adó bank – egyenesen veszteségbe döntötte. Olyanok is vannak, akik ennek hatására fiókokat zártak be, embereket küldtek el, sőt, még a piacról való kivonulást is fontolgatják. Lehet, hogy nem is olyan könnyű banknak lenni? Lehet, hogy nem is olyan remek üzlet ez a roppant jól hangzó webbank? Hiszen a bankadót ennek is fizetnie kell, minél több ügyfele és forgalma van, annál többet!

Persze, tovább folytatva a töprengést, eszünkbe jut, hogy épp az elején szögeztük le, webbankunknak nem lesz sok fiókja, sok alkalmazottja, sokat tud tehát spórolni, lesz miből megfizetnie a bankadót. E ponton azonban ismét elbizonytalanodunk. Ha a megspórolt költségeket bankadóra kell költeni, akkor mitől lesz ez a bank olcsóbb az ügyfelek felé? Ha nem lesz olcsóbb, akkor mitől lesz vonzó? Egyáltalán, jut eszünkbe, kik lesznek ennek a banknak az ügyfelei?

A hírek szerint az olcsón működő webbank elsősorban a bajba jutott devizahiteleseknek szeretne kedvező feltételekkel hitelt nyújtani. Ez jó gondolatnak tűnik, tekintve, hogy bajba jutott devizahitelesből nem kevés van. Széles tehát a piac. Nem csak jó ez a gondolat, de nemes is. A bank nem a profitszerzést tekinti elsődleges céljának, a kedvező feltételekkel a rászorultakon akar segíteni.  Egy baj van. Úgy tudjuk, hogy a devizahiteleseknek az a része, aki biztosan fizetőképesnek volt tekinthető, már megszabadult a devizahitelétől, előtörlesztette azt. Aki ezt nem tudta megtenni, azért nem tette, mert a fizetőképessége legalábbis kérdéses. Na de ha kérdéses, akkor hogyan tudja majd fizetni a webbanktól felvett hitelét?

Mielőtt teljesen összezavarodnánk, próbáljuk meg összegezni a fentieket!

Létrejön tehát egy bank, felerészben állami pénzből, felerészben magánszemélyek pénzéből. Minthogy csak az internetre alapozva működne, így alacsony költségű lenne a működése (igaz, emiatt csak a magyar lakosság 30%-a jöhet szóba, mint a bank ügyfele, de ez mellékes). A megtakarításait alapvetően két dologra fordítaná a bank. Egyrészt kedvező feltételekkel nyújtana hitelt a rászorulóknak (leginkább bajba jutott devizahiteleseknek, akik azonban jellemzően a kevésbé hitelképes ügyfélkörből kerülnek ki, így a hitelezés számukra legalábbis fokozottan rizikós). A megtakarítások másik részéből pedig a bank fizetné a reá jutó bankadót, amely nem csekély terhet jelent, ráadásul most már kőbevésetten „örök időkre megmarad”.

A fenti összefoglaló alapján a bankalapítással jól járna az állam (még egy banktól kapná a bankadót), és jól járnának a devizahitelesek (kedvező kondíciókkal kapnának hitelt). Mintha azonban valaki kimaradt volna ebből a felsorolásból. Gondolkodjunk, gondolkodjunk! Ki is maradt ki? Hopp, megvan, az alapító magánszemélyek, a befektetők. Nos igen, ők is itt vannak. Ők az egyetlenek, akik a bankalapítással és a bankba történő befektetéssel mintha nem járnának jól. Mert a webbank minden igényt kielégít majd, de profitot, azt nem nagyon termel.

Már csak egy dolgot nem értek. Vajon miért sietett annyi ember felajánlani, hogy befekteti a pénzét a webbankba?

Szerző: Tűnődő  2012.11.29. 06:00 22 komment

Üdv a harmadik évezredben! (Gondolat 2012)

Könyvrendelés

E-book vásárlás

Egy menedzser tűnődései (Gondolat 2011)

Könyvrendelés

E-book vásárlás

A bejegyzés trackback címe:

https://egymenedzsertunodesei.blog.hu/api/trackback/id/tr884930901

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

manigerzson 2012.11.29. 17:49:07

látom, te se érted ezt az unortodox gondolkodásmódot. ezek szerint belőled sem lesz jegybank-elnök. :-D

Pali13 2012.11.30. 01:25:47

nem csak technikailag érdekes a gondolat. Vegyük hozzá az állam beszállását a Takarékszövetkezetekbe, és az MFB feltőkésítését, jogosítványainak bővítését. Azaz az állam elkezd versenyezni a két fő (lakossági és vállalati) piacon a ker bankokkal, miközben azok pozícióit pl. a devizahitelek átváltásával, a bankadóval és egyebekkel gyengíti.
A webbank valóban nem valami munkahelyteremtő megközelítés, pedig lenne szakember a munkaerőpiacon...

2012.11.30. 13:47:13

Voltak már történelmünkben hasonló bombabizniszek, így elsőre holmi giliszták, egy híres építészünk nevét viselő bank és valami Bau-izé jut eszembe.
Ahogy a székely mondja: In vinum veritas, in Kolozsvár Caritas.

Tűnődő 2012.12.01. 00:07:08

@manigerzson: Attól tartok, tényleg nem leszek mnb elnök! :-)

Tűnődő 2012.12.01. 00:09:13

@fagyospityóka: Hiába, a székely bölcsesség határrtalan. Én különösen szeretem, lévén apai ágon székely vagyok.

psv02 2012.12.01. 07:39:07

Nem vagyok profi, de úgy olvastam, hogy a bankadót a 2009-es mérlegfőösszeg után kell fizetni - na az új banknak ilyenje nincs, szóval egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy fizetni fog bankadót - egyébként nem új, hogy a saját cégünk (a branchbeli) kedvezőbben adózik, mint a többiek - lásd CIG Pannónia - vagy tévedek?

Tűnődő 2012.12.01. 09:36:49

@psv02: Így van, a 2009-es mérlegfőösszeg az alap. Ez talán működött is, amíg arról volt szó, hogy a bankadó pár év után kivezetésre kerül (bár a mérlegfőösszeg zsugorodása miatt több bank is reklamált, akiknek azt lehetett mondani, hogy úgyis hamarosan kivezetjük). Ha marad az adó "örökre", akkor nyilván már nem lesz tartható, hogy örök időkre a 2009-es mérlegfőösszeg után kelljen fizetni és ezzel minden újonnan létrejövő bank mentessé váljon a bankadó alól. Persze lehet, hogy túl naív vagyok e kérdésben. Ha így lenne, akkor megtalálnánk a választ a posztom zárókérdésére.

Marengoo 2012.12.02. 00:55:12

A befektetők valószínűleg banktulajdonosok lesznek, nem pedig betétesek. És banktulajdonosnak lenni, nem rossz dolog, ha prosperál a bank. Ha nem lesz fiókhálózat és jobb kondíciókat nyújtanak mint a hagyományos bankok, akár még prosperálhat is. Szerintem egy (vagy több) állami bank ötlete jó, ha ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá is, mint a többi bankra.

Tűnődő 2012.12.02. 14:55:05

@Roobinson: Valóban nem rossz dolog banktulajdonosnak lenni, ha egy bank prosperál. És egy webbank akár prosperálhat is, ebben egyetértünk. A kérdés azonban éppen az, hogy fog-e prosperálni, ha elsősorban a nem igazán fizetőképes devizahiteleseknek akar hitelt nyújtani, piacinál kedvezőbb kondíciókkal. Ez elég kérdőjeles, nem gondolod? De tegyük fel, hogy mégis profitál ebből. Akkor még mindig ott a másik kérdőjel, hogy a bankadó mit visz majd el a profitból. Mert abban is egyetértünk, amit írsz, hogy ugyanazok a szabályok kell vonatkozzanak erre a bankra is, mint a többire. Akkor viszont ezt a bankot is meg kell terheljék bankadóval. Ha így lesz, mi marad a profitból, azaz mi lesz properitással?

Velence19 2012.12.03. 16:58:35

@Tűnődő: "... ugyanazok a szabályok kell vonatkozzanak erre a bankra is...". Ember, hol élsz? A webbankot beírják az alaptörvénybe, esetleg külön törvényt alkotnak, hogy ez a bank negatív bankadót fizet (vagyis kap az államtól), aminek összege a 3 legnagyobb kereskedelmi bank befizetésének átlaga. Ötletekben a pénzügyi "kormányzat" kimeríthetetlen. Amúgy számtalan webbankot ismerek (Paypal, Skrill, stb.), de hitelezéssel egyik sem foglalkozik. Egyszerű okból: a hitelhez tőke kell, márpedig ennek a banknak cca. 10-15 md-nál nem lesz nagyobb tőkéje, még ha magánszemélyek is beszállnak.

Marengoo 2012.12.03. 20:39:28

@Velence19: A Paypal nem bank, hanem internetes fizetési portál, pl. Magyarországon az Unicredittel szerződött. A webbank tételezzük fel foglakozik betétgyűjtéssel (számlavezetés) és hitelkihelyezéssel. Mivel webbank, megspórolja a fiókmunkatársak bérét, mást nem nagyon. A front office-on kívül minden más kelleni fog. Azt nem tudom, hogy egy bank munkatársainak hány százaléka dolgozik fiókokban. Talán 30 %? Annyival lesz olcsóbb az üzemeltetés. Amúgy én jó ötletnek tartom, hogy az állam gazdálkodó társaságokat alapít, ha azok meg tudnak kapaszkodni a piacon.

Marengoo 2012.12.03. 20:41:20

30 %-nál valószínűleg több a fiókmunkatárs.

pali923 2012.12.04. 07:18:29

Egyetértek azzal, hogy ezúttal is a szokásos, ennek a kormánynak oly kedves államosítás folyik. Én nem értem, miért nem akarnak emlékezni a 90-es évek előtti időkre, amikor az a rendszer éppen gazdaságilag bukott meg.
Vajon a sok jelentkező magánbefektetőből milyen szempontok alapján fognak választani? Mármint ha tényleg vannak. Bizonyára semmi politika nem lesz benne, hehe...

pali923 2012.12.04. 07:31:36

@Roobinson: Az állam szereptévesztésben van, nem értek egyet azzal, hogy az államnak bármilyen formában vállalkozni kell, vagy érdemes. Elég sok elméleti fejtegetés van arról, hogy az állam miért nem jó gazda, lehet olvasgatni.
A jó államnak igen erős szabályozó funkciója van, egyébként meg hagyni kéne a magángazdaságot az erősen szabályozott körülmények között dolgozni. Sajnos ma éppen ellenkező irányba megyünk.
Szívesen olvasnék akár csak egyetlen példát is a világtörténelemben, amikor az állam a gazdaságban erősen ott van, akár tulajdonosként, és hosszú távon sikeres lett. Szerintem ilyen nincs. Ellenkező példa viszont bőven van, nem kell messzire menni, elég csak az elmúlt évtizedeinkre gondolni.
Sokan meg azt gondolják, hogyha nem vörös zászlót lobogtat az állam, hanem mondjuk narancssárgát, mindjárt jó állam lesz belőle. Hát nem.
Egy idézetet ajánlanék ennek illusztrálálására:
"Az a kormány, amelyik elég nagy ahhoz, hogy mindent megadjon, amire szükségetek van, elég erős ahhoz, hogy mindent elvegyen, amitek van."
Thomas Jefferson írta, aki az USA 3. elnöke volt. Meg kéne gondolni ezt nekünk is...
(Bocs, hogy hosszú lett.)

Marengoo 2012.12.04. 22:19:50

@pali923: Szerintem az államot kizárni gazdasági társaságok tulajdonlásából pusztán azért, mert ő a szabályteremtő, az diszkrimináció. Szintén szerintem, a szociban nem azért buktak, meg az állami vállalatok, mert az állam volt a tulajdonos, hanem azért, mert központilag, felülről mondták meg (Tervhivatal), hogy az embereknek milyen és mennyi árura van szüksége, továbbá azért, mert az állam elvonta a nyereségesen működő társaságok profitját és odaadta a veszteségesen működőeknek, hogy ezzel életben tartsa azokat (ha jól tudom). Evvel kizárták a gazdasági életből a természetes megújulásokat. Kicsit ahhoz hasonló, ami most az EU-ban államok, illetve Mo-on magánemberek szintjén megy . A jól prosperáló államok és emberek dobják össze a nem jól prosperáló államok és emberek fejlődését, megélhetését. De visszatérve az államra, mint tulajdonosra, ha az egyenlő szabályok elve, a piac tisztelete (azt termelem, ami az emberek jó szívvel megvesznek), és a fejlődés tisztelete megvalósul, továbbá ha a politikusok nem tekintik párt pénzforrásnak céget, akkor nincs semmi gond az állami tulajdonnal.

Marengoo 2012.12.04. 22:25:06

Persze lehet, hogy utópia amit leírtam, ilyen úgysem tud megvalósulni, az ember esendő természete miatt. Meg egy Rubini nevű fickó is azt mondta, hogy az államkapitalizmus nem működhet hosszú távon. Ez a Rubini régebben sakknagymester volt Örményországban, majd az Államokba emigrált, ahol most gyorsmosoda hálózatot üzemeltet. Nem is értem, hogy miért használ ilyen szavakat, hogy államkapitalizmus :-).

pali923 2012.12.04. 23:49:25

@Roobinson: Az utópia szó lehet, hogy jó arra, amit leírtál, talán én is ezért írtam, hogy ilyen állam hosszú távon eddig sehol nem volt sikeres, kudarcosra viszont sok példa van.
Sajnos az állam tulajdonosként nem olyan szép célokat követ, mint amit írtál, mindig vannak más (elsősorban politikai) szempontok, és ahol a politika megelőzi a gazdaságot, ott mindig félresiklik valami. Az állami cégek vezetőivel szembeni elvárások sem feltétlenül piaci logikát követnek, vagy csak ők akarnak más szempontoknak megfelelni, mert azt hiszik, az kell.
Valami ilyesmik lehetnek a kudarcok okai.

Tűnődő 2012.12.04. 23:50:19

@Roobinson: Jól mondod, ez utópia. Az állami vállalatokra sajnos nem jellemző az egyenlő szabályok elve, a piac tisztelete, a fejlődés tisztelete. A politikusok pártforrásnak tekintik ezeket a vállalatokat, és lenyúlják onnan, amit lehet. Ennek következtében sajnos az állam tényleg nem tud jó gazda lenni. Persze, ha az állam stabil, független, objektív ellenőrző mechanizmusokat állítana fel és működtetne, amelyek segítségével ezek a hibák kiküszöbölhetők lennének, akkor menne a dolog (mármint jó gazdának lenni), de az ilyen kontroll mechanizmusok meg sajnos a politikai utópia kategóriájába tartoznak. A kör így bezárult!

Ixos 2012.12.05. 11:18:35

@Tűnődő: Nem igazan fizetokepe devizahitelesek? A devizahitelesek nagy resze fizet mint a katonatiszt, kozben meg feltartott kezzel all a kivegzoosztag elott, a teljes arfolyamkockazattal a feje felett. Erre kell megoldas!

Tűnődő 2012.12.05. 22:00:31

@Ixos: A devizahitelesek mintegy 20%-a (az igazán biztos törlesztők) éltek a végtörlesztés lehetőségével. Aki nem élt ezzel, azok esetében eleve számolni kell egy fokozottabb fizetőképességi rizikóval. Ezt az is alátámasztja, hogy kb 20% már bedőlt, azaz huzamosabb ideje nem törleszt és további 20% kért árfolyamrögzítést, azaz közel állt (vagy még mindig áll?) ahhoz, hogy bedőljön. Mindez bizony azt mutatja, hogy a devizahitelesek fizetőképessége sajnos erősen kétséges. Ez nem vélemény kérdése, ez sajnos tény, a számok világosan mutatják.

jadry 2012.12.07. 12:06:53

"Izlandon a gazdasági összeomlás után a nép előbb elkergette a kormányt, majd felelősségre vonták a vezető bankárokat és politikusokat. A bankokat hagyták csődbe menni, a társadalmi szolidaritást viszont megerősítették. Ezután a részvételi d
emokrácia eszközeivel új alkotmány létrehozásába kezdtek...

"A hír: Izlandon forradalom zajlott le, amely megváltoztatott mindent. Leváltotta a kormányt, átalakította az alkotmányt. E forradalom egy csapásra Izlandot tette a Föld egyik legélhetőbb, legkulturáltabb, legnyugodtabb országává. A mainstream média felsőbb utasításra mélyen hallgatott, és hallgat az esetről.

Ez volna a hír, nézzünk a mélyére!

Az úgynevezett mainstream média a média „fősodra”, a médiának legelterjedtebb, legtöbbek által olvasott, hallgatott, nézett osztálya. A nagyobb, jegyzett tévécsatornák hírműsorai, a neves lapok, a tekintélyes hallgatottsággal bíró rádióadók mind a mainstream médiához tartoznak.

Az úgynevezett fejlett világ bevett napirendje szerint az emberek naponta legalább egyszer, sok esetben kétszer vagy még több alkalommal, rácsatlakoznak a mainstream médiára, és híreket szívnak magukba. Ezek a hírek alakítják világlátásukat, vezérlik gondolataikat, katalizátorként működnek érzelmeikben. Így alakul ki, így alakítják ki azt, amit „közhangulat” néven emlegetnek.

Ezen a bolygón, emberek milliárdjai tekintik a mainstream médiát érzékszervnek, mi több, legfőbb, minden más érzékszervüket felülírni képes, első számú érzékszervnek.

Vajon mekkora hatalmat jelent a mainstream média birtoklása? Mekkora hatalom milliárdok világlátását és érzelemvilágát irányítani? A válasz léptékét, horderejét, nehéz emberi ésszel felérni.

Ha valaki egy kicsit tudatosabban nézi a hírműsorokat, igen rövid idő után felmerülhet benne a gondolat, hogy vajon miért épp ezek a hírek? Miért kell ezeket a híreket mindenkinek tudnia? Miért tartoznak ezek a hírek mindenkire? Biztos, hogy a Földön nem történt semmi ezeknél fontosabb?

A híreket gondosan válogatják, precíz kritériumok alapján szűrik, így a médián nevelkedő tömegek világszemléletében mérhetetlen információhiányok találhatók. Évtizedekre visszamenően pontosan kimutatható, hogy a mainstream média milyen eseményeket rekesztett ki és hallgatott agyon. Fontos eseményeket. Némelyik fontossága felülmúlta az összes mainstream hír fontosságát.

Izland sok szempontból figyelemre méltó ország.

A kiterjedt genetikai vizsgálatok szerint a sziget lakossága viking és kelta ősökre vezethető vissza. A nemek más és más irányból érkeztek a szigetre: a férfiak ősei vikingek voltak, a nők ősei kelták.

Kultúrájuk rendkívül irodalmi alapú, a nyelv alig változott az elmúlt évszázadokban, így ma is könnyedén olvassák és értik a sok száz évvel ezelőtti szövegeket.

Izland Skócia és Grönland között helyezkedik el. Apró sziget csupán, alig háromszázezer lakossal, fekvése révén azonban világhatalmi figyelmet élvez. Saját fegyveres ereje nincs, mégis az alapítók közt vált tagjává az ENSZ-nek és a NATO-nak.

Itt található a bolygó legrégibb működő parlamentje. Ebben az országban választottak a világon először nőt miniszterelnöknek. Államformája elnöki köztársaság. Az életszínvonal magas.

2008-ban Izland csődbe ment. Az ország pénzneme elértéktelenedett. Mindez a lakosság lázadásához, és forradalomhoz vezetett. A kormánynak távoznia kellett, az alkotmányt módosították.

Az államadósság törlesztését leállították és elvetették, mondván, hogy az adósság a nép feje felett meghozott, hibás politikai döntések következménye, amiért a politikusoké a felelősség, nem a népé. Az új alkotmányba bekerült egy paragrafus, mely szerint a nemzeti politika főszereplője a polgár, nem a politikus. Szavazást írtak ki az államadósság nép általi visszafizetéséről: a szavazók 93 százaléka elutasította a fizetést.

Izlandon polgári forradalom zajlott le, amely megdöntötte a kormányt, és új alapokra helyezte az alkotmányt. E forradalom során nem folyt vér, a hibákat elkövető politikusoknak a karrierje ért véget, nem az élete. A felelősöket jogi vizsgálat és ítélet várta: néhány politikust, bankárt és menedzsert bebörtönöztek, többeket kiutasítottak az országból. Izland talpra állt, gazdaságilag megerősödött.

Az izlandi forradalom tabu a mainstream médiában. Valakiknek nem tetszik. Valakik el akarják velünk hitetni, hogy a változás veszélyes, rossz, és túl nagy az ár; hogy a változáshoz vérnek kell folynia, fegyverropogás és sikolyok szolgáltatják a zenét, és végül mindenki azt mondja majd, hogy nem érte meg.

De a hírek nem tények, hanem közlemények. A média nem érzékszerv. A valóság egészen más."

(forrás: Julius Andan / Brooks Kiadó)

Bővebben:
nol.hu/20120428-ahol_gyozott_a_gazdasagi_szabadsagharc

Tűnődő 2012.12.09. 22:37:46

@jadry: Kedves Jadry, bocs, de hogy jön ide az izlandi helyzetértékelés? Mi köze Izlandnak az évszázad (magyar) üzletének kérdésköréhez?
süti beállítások módosítása